Bowen és Masszázs

https://www.facebook.com/share/p/17o5qbCpbK/

Ki az az épeszű ember, aki ezt a szemetet adja a gyerekeinek?
2.rész

Hogy készül " chicken nuggets" ?

Oliver bemutatta, hogyan készülnek a csirkefalatkák: Miután a „legjobb részeket” kiválasztották, a többit – zsírt, bőrt, porcot, szemeket, csontokat, fejet, lábakat – egy „Canica” nevű mechanikus elválasztási folyamatnak vetik alá – ez egy eufemizmus, amelyet az élelmiszermérnökök használnak. Ezt a vérrózsaszín pasztát, amelyet szagtalanítanak, fehérítenek, felfrissítenek és újra színeznek, ezután lisztbe vonják és kisütik. Általában részlegesen hidrogénezett olajokban – más szóval mérgező anyagokban – sütik.

Az élelmiszeripar ammónium-hidroxidot használ antimikrobiális szerként, ami lehetővé teszi a McDonald's számára, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan húst használjon hamburgereiben. Még riasztóbb azonban az a tény, hogy ezeket az ammónium-hidrogén alapú anyagokat a globális élelmiszeriparban az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával a „termelési folyamat legális összetevőinek” tekintik. Következésképpen a fogyasztók soha nem fogják tudni, hogy milyen anyagok vannak az ételeikben.

https://www.facebook.com/photo?fbid=10163577247449775&set=a.10160845343254775

"Több éve dolgozom háziorvosként és biztosan állítom, hogy hőemelkedéssel vagy lázzal, gyengeséggel vagy izom- és végtagfájdalmakkal, orrfolyással vagy hasmenéssel, köhögéssel vagy hányingerrel, stb. járó fertőző betegségek az év minden hónapjában nagy számban előfordultak a COVID járvány előtt is. Az idén sincs ez másképp.

A különbség csak annyi, hogy a COVID hisztéria előtt a lakosság a tünetek súlyosságának megfelelően tudta kezelni ezeket a fertőző betegségeket. A valódi vírushelyzet és annak megoldása az idén is ugyanolyan, mint tavaly vagy 10 évvel ezelőtt volt. Ennek tisztázásában szeretnék segíteni a gondolkodni hajlandó lakosoknak.

A vírusfertőzések legyőzésének 5-ös szabálya, alapigazságok:

1. Az ember Isten képmására lett teremtve: „És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”.

2. Ennek megfelelően az emberi szervezet isteni tökéletességgel működik – amíg tönkre nem tesszük.

3. Az immunrendszerünk is tökéletesen működik - orvosi segítség nélkül is, megvédi a szervezetünket a több ezer különböző vírustörzs ellen.

4. A félelem, az aggódás, a szorongás, a stressz - amely minden nap ránk zúdul a médiából, gyengíti az immunrendszerünket és védtelenné tesz a fertőző betegségekkel szemben.

5. A légző- vagy emésztőrendszeri fertőző betegségek túlnyomó többségét (90-100%) vírusok okozzák.

6. Számtalan vírus törzs létezik a Földön, amelyek képesek megbetegíteni az embert – hogy ne csak a koronavírust ismerjük: RS-, influenza-, parainfluenza-, adeno-, rhino-, enterovírusok stb., mindegyik családban számtalan törzs és altörzs.

7. A vírus fertőzések kezelésére jelenleg nincs semmilyen gyógyszerünk – csak az immunrendszerünkben bízhatunk. Pld. a médiában diadalként beállított favipiravir 18 év alatt sem tudott felmutatni egyértelműen hatékonyságot igazoló klinikai vizsgálatot.

8. A háziorvosok mégis 80-90%-ban indokolatlanul antibiotikumot írnak fertőző betegségekre, részben mert nem vállalják a felelősséget, részben mert engednek a beteg követelésének. Egyszerűbb és gyorsabb felírni az antibiotikumot és lázcsillapítót, mint negyedóráig kérdezgetni a beteget a tünetekről és meggyőzni őt a helyes kezelésről, annak magyarázatáról.

9. Az antibiotikumok viszont csak a baktériumok okozta fertőzésre hatnak, akkor sem minden esetben - a vírusos eredetűre egyáltalán nem.
A fentiekből logikusan következik:
👉 antibiotikum adása nem gyógyítja a fertőző betegségek 90-100%-át, sőt
👉 a garat és emésztőrendszer baktérium összetételének megváltoztatásával gyengítik az immunrendszerünket, ezáltal is nehezítve a mihamarabbi gyógyulásunkat.

Mit lehet mégis tenni, ha elkapott egy vírus?

· hallgatni, követni a testünk üzenetét ahelyett, hogy megpróbálnánk akaratunkat ráerőszakolni a testünkre,

· segíteni a testünket, segíteni az immunrendszerünket, hogy megvédjen minket a betegségtől, ahogy teszi ezt már több tízezer éve,

· követni az alábbi „5”-ös szabályt minden vírusfertőzésnél (pld. COVID esetén is - volt alkalmam kipróbálni több tucat COVID-os betegnél).

1. szabály – pihenés és alvás (szervezetünk tehermentesítése)
Fertőző betegségek esetén a betegek különböző súlyosságú gyengeségre panaszkodnak. Az emberek ennek ellenére munkába mennek, járnak bevásárolni, szórakozni, stb. és közben csodálkoznak, hogy miért nem gyógyulnak. Az általános gyengeség érzéssel a szervezetünk jelzi, hogy pihenésre, tehermentesítésre van szüksége a gyorsabb gyógyulás érdekében. Ilyenkor a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni a mozgást – otthon kell maradni, feküdni, pihenni, olvasni, naponta többször is aludni, hogy a szervezetünk a rendelkezésére álló napi energiamennyiség legnagyobb részét a vírusok elpusztítására tudja felhasználni. Minél többet mozgunk, annál kevesebb szabad kapacitás marad a fertőzés legyőzésére.

2. szabály – böjtölés (szervezetünk tehermentesítése)
Fertőző betegségek esetén a betegek különböző mértékű étvágytalanságot tapasztalnak. Ilyenkor az aggódó anyuka vagy nagymama összeállít egy ötfogásos lakomát, azzal a címszóval, hogy most meg kell erősödni. A valóság ezzel szemben pont a fordított. Az emésztés nagyon energiaigényes feladat – a napi energiaszükségletünk 30%-a az emésztőrendszer működésére megy el, ami kb. 600 kcal veszteséget jelent naponta (5). Mennyi is 600 kcal? 600 kcal-át akkor égetünk el, ha 1 óra alatt 12 kilométert futunk!
Ha nem eszünk semmit, akkor ezt a 600 kcal-át megnyerjük, amelyet a szervezetünk a fertőzés gyors leküzdésére fordít. A beteg gyermek visszautasítja az ételt, és csak italt kíván. A beteg kutya meghúzza magát a kutyaházban, és napokig semmit sem eszik. A beteg élőlények ösztönösen helyesen viselkednek - böjtölnek. A beteg szervezet a gyógyuláshoz nélkülözhetetlen energiát a test saját raktáraiból nyeri. Az ókorban Hippokratész - a nyugati medicina atyja - fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus vagy az Ajurvéda medicina a gyógyítás fontos elemének tekintette a böjtöt. Évszázadok során a lakosság túlnyomó többsége követte a vallási előírásokat és betartotta a 40 napos nagyböjtött Húsvét előtt, ezáltal az emberek sokkal erősebbek és egészségesebbek voltak. A fertőzés leküzdésére nincs szükség 40 napra – már 2-3 napos böjtölés alatt a fertőző betegségek többsége biztosan meggyógyul.

3. szabály – lázcsillapítók kerülése
Amikor fertőzéses beteg jelentkezik a rendelésen, mindig megkérdezem, hogy volt-e láza vagy hőemelkedése. Általában azt a válaszolják, hogy ő nem lázas típus. Tovább kérdezem, hogy milyen gyógyszereket vett be. Azt válaszolják, hogy reggel egy Cataflam-mal kezdte, majd folytatta Paracetamol-okkal és Neo Citranok-kal, végül egy Coldrex-xel zárta a napot. Hát ennyi gyógyszer mellett nincs az az immunrendszer, amely képes lenne akár egy kis hőemelkedést is elérni!

Ellenben a láz elősegíti a szervezet fertőzésekből való felépülését. A láz az evolúció során azért maradt fenn, mert túlélési előnyt biztosít az egyed számára. Az immunrendszerünket gyengítjük, amikor követjük a TV-ből ránkzúduló gyógyszer reklámokat, és a legkülönbözőbb láz- és fájdalomcsillapítókkal tömjük magunkat. Azután meg csodálkozunk, hogy miért vagyunk már egy hete betegek és nem tudunk meggyógyulni.

A láz gyógyító ereje:

· az immunválaszok felgyorsulnak a magasabb hőmérsékleten,
· a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak, fürgébben mozognak és serényebben pusztítják a testünkbe jutott vírusokat és baktériumokat,
· már a 38-39 fokos láz önmagában megöli a vírusok zömét vagy legalább gátolja szaporodásukat,
· fokozza a kórokozók és méreganyagok kiválasztását.

A fentiek miatt ne vegyünk be semmilyen láz- vagy fájdalomcsillapítót – ne fogjuk vissza az immunrendszerünket - de rendszeresen ellenőrizzük a testünk hőmérsékletét lázmérővel. Ha a lázunk megközelíti a 39 fokot, akkor már bevehetünk egy kisebb adag lázcsillapítót (pld. fél tabletta Algopyrin), de csak annyit, hogy a lázunk nem menjen 38 fok alá. Inkább fél-egy napot lázasan feküdni és gyorsan meggyógyulni, mint lázcsillapítókkal begyógyszerelve magunkat hetekig lábadozni.

4. szabály – nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztás
A mi szervezetünk nem képes C-vitamin előállítására. Így azt táplálkozással és táplálékkiegészítőkkel kell a testünkbe juttatnunk. Fertőzés esetén a testünk C-vitamin szűkségelete többszörösére emelkedik. Megfelelően magas mennyiségben a C-vitamin megelőzheti a vírusos megbetegedést, és nagyban meggyorsítja a felgyógyulást az akut vírusos fertőzésből.

A C-vitamin hatása a fertőzés legyőzésére:

· különleges vírusgátló hatással rendelkezik, melynek során hatástalanítja a vírusok RNS-ét vagy DNS-ét, vagy a vírusok összekapcsolódását (9),
· serkenti az interferon termelődését, mely segít annak megelőzésében, hogy a sejteket vírus fertőzze meg,
· elősegíti az ellenanyagok termelődését és tevékenységét,
· a falósejtek működését serkenti, amelyek elpusztítják (felfalják) a vírusos részecskéket.

A nagyobb adagok bevételétől nem kell félnünk, hiszen a honfitársunk Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitamin felfedezéséért Nobel díjat kapott, minden áldott nap 8.000 mg C-vitamint szedett - 93 éves korában halt meg (nem C-vitamin túladagolásban J). Jómagam több mint 6 éve 3.000-4.000 mg C-vitamint szedek, amelyet ritka betegségeim alatt 6.000-8.000 mg-ra emelek.

5. szabály – nagy mennyiségű D-vitamin fogyasztás
A D-vitamin fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton is fokozza:

· szabályozza az immunrendszer működését,
· fokozza a monocyták aktivitását és faló (pusztító) kapacitását,
· fokozza a vírusok elölését,
· növeli a savas foszfatáz aktivitást,
· fokozza a kórokozó ellenes hatású peptidek, defensinek és cathelicidin termelését, (😎
· csökkenti a gyulladáskeltő és növeli a gyulladáscsökkentő citokinek szintjét - a citokin vihar ellen dolgozik.

Egy idei spanyol vizsgálat során kiderült, hogy a kórházba került igazolt covidos betegek D-vitamin nélkül 50%-ban, míg 20.000 NE napi D-vitamin adagolás esetén csak 2%-ban igényelték az intenzív terápiás kezelést.

Egyszóval 25x kisebb eséllyel kerülünk intenzívre, ha szedjük a D-vitamint!

Fertőzések esetén a szokásos napi fenntartó 10.000 NE legalább dupláját kell bevenni – 20.000 NE naponta. Az idén januárban én is elkaptam a rendelésen a sok lázas, köhögő betegtől egy vírusos fertőzést, amely nagyfokú gyengeséggel és 38,7 fokos lázzal járt. Követve a saját útmutatásomat, 40.000 NE D-vitamint és 8.000 mg C-vitamint szedtem naponta – a harmadik napon – 2 nap fekvés után - már olyan erősnek éreztem magam, hogy ki mentem futni és lefutottam a szokásos 8 kilométert.

Összegzésként arra kérek mindenkit, hogy fertőző betegség esetén nyugodjon le, felejtse el a hivatalos média ijesztgetését és bízzon a saját testében:

1. minél kevesebbet mozogjon – pihenjen, feküdjön, aludjon és

2. böjtöljön 2-3 napot – csak vizet és teákat fogyasztva és

3. ne vegyen be semmilyen láz- és fájdalomcsillapitót 39 fok alatt és

4. szedjen legalább 4 x 1.000 mg C-vitamint naponta és

5. szedjen legalább 20.000 NE D-vitamint naponta."

Mivel ezen írásommal segíteni szeretnék a magyar lakosságnak, arra kérem önöket, adják tovább ismerőseiknek, barátjaiknak, mert úgy hiszem ezek az információk hasznosak lehetnek mindenkinek hazánkban."

Dr Dobos Vadim