Víz a forrásból

A vizek a föld alatt nagy távolságokra és mélységekbe jutnak a geológiai viszonyoktól függően. Útjuk során ásványi sókkal és gázokkal dúsulnak és a föld mélyében fel is melegednek. A Föld magja felé haladva, a kőzet hőmérséklete fokozatosan melegszik. A földkéreg vastagsága nem egyenletes a föld felszínén. Magyarországon a földkéreg viszonylag vékony ezért nálunk a föld belseje felé haladva 100 méterenként kb. 3 celziusz fokkal nő a kőzet hőmérséklete. Ezzel magyarázható, hogy oly sok a geotermikus héjforrásunk, melyeknek zöme gyógyvíz is egyben.

A víztartó képződmények alapján megkülönböztetünk talajvizet, rétegvizet, hasadékvizet, vagy karsztvizet.

A víznek egy kisebb hányada beszivárog a talajba és ott halad mindaddig, amíg egy vízzáró anyagot, pl. agyagot, gránitot, stb. el nem ér. Ott gyűlik, vastagodik a különböző szerkezetű rétegekben. Ha elér vastagodás / magasodás / közben egy olyan réteget, ami vízvezető akkor elindul a további vándorlása a föld alatt. Ez a réteg lehet egy laza kavicsos, vagy homokos réteg, vagy éppen egy sziklarepedés. A sziklarepedésen addig csordogál, vagy éppen folyik tovább, amíg valami vízzáró réteg útját nem állja. Itt újabb pihenés vár rá és hizlalhatja víztömegét. A "mi kis vándorunknak" szerencséje van, mert a sziklarepedés kivezet egy szűk völgybe, ahol ismét megpillanthatja a napos eget.

A források keletkezése.A napsugárzás hatására a földfelszínen lévő vízfelületek elkezdenek melegedni és pára lép ki belőlük, majd a légtérbe szállva ott felhőkké egyesül. A felhőknek egyre nagyobb lesz a víztartalma, amit már nem tud megtartani és évszaktól függően havazás, jégeső vagy eső formájában aláhull a földre. A föld felszínén a lehullott csapadék elkezdi kalandos útját. A felszínen csordogál és kis ereket formálva halad lefelé. Egy jelentős része halad a felszínen tovább, amíg el nem ér egy erősebb vízfolyást.