Tri Bibi

Nagyatád 2018

Ez egy rendhagyó Atád volt számomra. Minden évben várom ezt a napot és már egész héten a versenyre gondolok, de ez idén nem nagyon volt meg. Nem tudom megfogalmazni a pontos okát, talán Kesztehelyig olyan sok mindent szorítottam háttérbe hogy hianyzott a szabadság. Tudom, hogy a sport lemondásokkal jar és én le is mondtam nagyon sok mindenről, hogy beletegyem a zsákomba, amit versenyen ki szeretnék venni, csak miután kipipáltam a bakancslistámról a nagy álmom, elveszett a motivációm.

Nem csak a feeling volt más idén, de az időjárás is. Soha nem aludtam még el Nagyatádon viharban, pedig már jarok erre a versenyre pár éve. Mondtam már, hogy iszonyatosan felek a viharoktol?😅 No mindegy...
Szóval vihar volt, nem is kicsi. Reggel szerintem 20fok sem volt a hőmérséklet és csöpögött az eső Gyékényes felé.
Én kezdtem az úszást és megmondom őszintén, teljesen érzelemmentesen álltam rajthoz. Versenyek előtt mindig a kispárnámra gondolok, hogy milyen jó lesz a nap végén a fejem végre ráhajtani és aludni addig, amíg jólesik, akkor is csak ezen járt az eszem. 😁 Rajtnál Kb az 5. sorból indulhattam, nem kapkodtam el semmit hisz 1,9km várt rám.A vízben nem láttam a fordítót, teljesen bepárásodott a szemüvegem és mindenkivel verekedtem. Az összes rossz dolgot sikerült megélnem, amit csak úszáson lehet, de csodák csodájára 40perc alatt jöttem ki a vízből. Gáborral váltásnál összefejeltünk, ez egy kedves pillanat volt számomra😂❤️ Igazából csak hoztam a formám😊. Összességében örultem a teljesítményemnek, meg akkor is ha nem élveztem annyira.

A bringám mellett állva ismét azon gondolkoztam, mennyire jól esne ha a párnámra dőlhetnék. Nem tudom mi volt velem. Semmi izgalom, semmi idegeskedés, totál semleges volt minden. Megláttam a mosolygós párom közeledni, gyorsan váltottunk és mentem is utamra. Eddig minden évben csak a kiskörön tekertem, ami nem valami látványos ismerjük be, na de a nagy kör, na az már valami😍. Elképesztően szép helyeken jöttünk,75km csoda. Sokszor arra gondoltam milyen jót lehetne itt pihenni, távol a nagyvárosi őrülettől. Nagyon párás volt a levegő és kezdett egyre melegebb lenni. A frissítési tervem nagyon jól betartottam, így nem fogyott el az ero💪🏽 Ne izguljatok, futason igen, de arról majd később 😉 Magamhoz képest nem mentem rosszul egyálltalán és esküszöm még élveztem is a végére, mosolyogtam és volt energiam ☺️ Eszembe sem jutott hogy elfogyhat...
Gáborra atettem, amiket atkellett és vidáman ment tovabb 🤩 olyan ügyes volt!

Hazamentem tekerés után felfrissiteni magam és már akkor ereztem azt az iszonyú fáradtságot és persze a kisparnám hatalmas vonzerejét😅. Semmi kedvem nem volt visszamenni futkározni, de igazabol ez senkit sem érdekelt, szóval elindultunk Alinával vissza. Nagyon nagy vágyam volt hogy világosban érjünk celba de aztán olyan fájdalmasak voltak a kilometerek. Osszesen 8koros a futópálya én 4et és Anya is 4et ment. 2koronkent váltottunk, ami nem tudom jó otlet volt e mert nagyon lemerevedtunk mire újra futni kezdtünk. Az első 10es eltelt valahogy, de hagyjuk hogy hogy... 175-ös pulzuson kb 7perces ezresekkel. Olyan hiszti roham jött rám ettől, hogy szinte alig bírtam magamon uralkodni. Nem értettem miert nem halad a lábam és miért szalad fel a pulzusom. Leégés, meleg, edeztlenség, azt hiszem - így utólag átgondolva - ezek azok, amik előidézték ezt a katasztrófát. A második 10 kili egy örökkévalóságig tartott. A pulzuspántom véresre dörzsölte a hasam, így kénytelen voltam levenni (hál'istennek). Nem törődtem semmivel már a vége felé tudtam, hogy lépésről lépésre közelebb a célkapu és vege ennek a hosszu napnak😍. Sok ismerőst láttam kűzdeni napközben, amiből folyamatosan erőt tudtam meríteni és motiváltak. Nem bánkodom, mert tényleg elengedtem magam az utóbbi hetekben és ezért kellett bűnhődjek. Kivetelesen nem irom, hogy jövőre nagy terveim vannak mert nincsenek. Szeretném visszaszerezni a motivációm, összeegyeztetni a fiatalságomat a munkát és a sportot az életemben. Remélem megtalálom az arany középutat ❤️
Szeretem a triatlont rengeteg dologra tanított meg pl, hogy nincs lehetetlen, minden fejben dől el. Nincs olyan, hogy nem, amit elhatarozok azt el is érem💪🏽

Köszönöm a csapatnak a támogatást, a váltótársamnak a higgadtságot és a bizalmat, anyának a segítséget😍, Alinának pedig a kitartast hiszen nagyon nehéz egesznap szurkolni 40 fokban . Jó napot zártunk 🤪🤩👊🏻 jövőre tali 😘

Keszthely középtávú triatlon verseny - 1,9km úszás, 90km bicikli, 21km futás.

Pénteken már egész nap elviselhetetlen voltam, járt a lábam és rengeteget hülyeséget hordtam össze. Átvettük a rajtcsomagokat. Mindent bezsákoltam, amit szerettem volna és mentünk is a szállásra ragasztgatni meg pakolászni. Tavaly anyának ezeket mind én csináltam és akkor még esküszöm eszembe sem jutott hogy ezeket egyszer ezen a versenyen magamnak fogom. Izgi dolog, olyan komoly feladatnak éreztem😌. Este szerettem volna minél előbb elaludni, olyan 9-10 között sikerült is aztán épp az álmaim határában leszakadt kint az ég. Nem tudtam hova és hogyan forduljak, nagyon utálom a viharokat szerintem iszonyú félelmetes jelenségek. Mikor elcsendesedett olyan 12- hajnal 1között végre én is elbírtam aludni. Yeeee
4:30kor szólt az ébresztő. Álmos voltam hisz sokat nem sikerült aludni de egyszerűen kipattantam az ágyból és már mentem is reggelimet csinálni. Anya kijött 5kor és úgy nézett rám mint aki bolondot lát, hogy mi az istent csinálok én itt ilyenkor 😄. Izgultam, na. Utána már a legnagyobb nyugalomban telt el a rajtig az idő. A depóban párszor azért vissza kellett szaladni a zsákjaimhoz mert hát ezt-azt bennük felejtettem de aztán hamar összeszedtem magam.

Az úszásra való melegítés alatt teljesen elszállt minden félelmem. Nem gondoltam arra, hogy lehetnek ennek a versenynek buktatói. Tudtam, hogy én megtettem mindent, amit kellett és nem lehet semmi baj.
A tömeg széléről rajtoltunk és iszonyú jól tartottam az irányt. Nem verekedtem, nem tévedtem el és meg csak nem is párásodott be a szemüvegem, ami nálam nagyon ritka😄. 40percre jöttem ki a vízből🎉. Siettem a depóba összekapni mindenem, betolni a megírt frissítést és nagyon gyorsan elindulni ki a bringára.
Tudom magamról, hogy nem vagyok egy szuper bringás és azt is tudtam, hogy az úszásnál szerzett előny nem sokáig fog tartani. Így is lett😂,rengetegen megelőztek de én ezen sem stresszeltem magam. Az igazi aggodalom akkor lett úrrá rajtam mikor megláttam az első emelkedőt. Olyan arcom lehetett mint a jégkorszakban a mókusnak mikor épp nyúl a makkja után de elkezd felé dőlni egy jéghegy😅. Magamhoz képest nagyon fegyelmezetten teljesítettem a 90kilit és a frissítést is nagyon jól tudtam tartani. Fejben teljesen ott voltam a pályán és ez volt a kulcsa az egésznek. A sebesség meg az idő olyan lett amilyen, nem tudott izgatni, majd jövőre jobb lesz 😝.
Az utolsó hegymászás után azért már nagyon szerettem volna végre leszállni az én kis rozsaszin szürke paripámról. A végére sehogy sem volt kényelmes és a megivott 2liter mind távozni szeretett volna. Depóban gyorsan WC, zokni csere,felső csere és futás ki. Az első lépéseket óvatosan tettem meg aztán fokozatosan engedtem szaladni a lábaimat. 158-160 fölé az istenért nem akart menni a pulzusom, ami azt jelentette, hogy kimaxoltam a fáradtság faktort 😖. Első körön egy boldognak tűnő lányról készült szelfi Bartos Dávid jóvoltából😃, másodikon már átmentem fejben kicsit zombiba ééésssss a 3. Körtől pokollá vált a verseny számomra. Bárki ismerős rám nézett, hozzám szól a sírás kapott el. Nagyon nehéz volt kitartani erővel de még ott sem fordult meg a fejemben, hogy ez nekem nem fog menni. Az időt azért már csekkolgatni kellett nehogy kicsússzak a szintidőből, de én nyertem nem az idő😝. 7óra 21perc lett a vége.

Tudom miben kell javulni és nagyon fontos, hogy szeretnék is javulni. Ezen leszek a továbbiakban és alig várom a többi kisebb versenyt az évben. 😍

Nagyon nagyon hálás vagyok az edzőmnek(Bartos Dávid - Edző és Sportoló), akire mindig rálehet írni és akivel mindent meglehet tárgyalni. Köszönöm, hogy ennyit segítettél a felkészülésben és hittél bennem akkor is mikor én egyálltalán nem hittem magamban. Na meg a versenyen azt a sok biztató szót, amivel akkor is bombáztál, amikor semmit sem válaszoltam rá😁.
Nem szeretném szó nélkül hagyni az anyukámat sem, aki a való életben viselte el a hatalmas hisztijeim az elmúlt 6hónapban 😄. Köszi Anya, hogy kibírtál, nálad nagyobb motivációm a mai napig sincsen ❤️.
És köszönöm TriPlan Team az egésznapos szurkolást és bíztatást, nagyon szeretlek titeket😍

A topjoy kupak alkalmazás is tudja...

Szombat 8:00-kor rajt😱😱😱

2017 - Keszthely
Ugyan azt éreztem akkor, mint Nagyatádon pár éve. Nem akartam ekkora távért(sprint táv) visszajönni ide mégegyszer. Megálmodtam a lehetetlent, amit féltávnak hívnak a köznyelvben. 1,9km úszás,90km bicikli,21km futás.

Januárban, amikor jobbomon a legjobb edző, bal oldalamon anya csücsült kinevettem saját magam, amiért én ebbe tényleg belevágok. Azóta is nevetek de már nem azért mert lehetetlennek tűnik a cél hanem azért mert egyszerűen bolond, aki triatlonozik. Minden napod egy játék az idővel. Eltörpülnek az addigi hétköznapi gondok. A látókör beszűkül hirtelen és az első helyet a sport veszi át. Minimálisra csökken a szórakozás a barátokkal, inkább alszol egy nagyot,mert muszáj.

Az utolsó beszámolómra kapott választ megkönnyeztem kicsit, hisz az élet megy tovább de ha célba érek, és célba fogok, ennek a versenynek a helyére üresség telepszik a lelkemben. Nagyon nehéz volt az ide vezető út és én szerintem soha semmit nem akartam még ennyire. Rengeteget változott a gondolkodásom és a hozzáállásom a dolgokhoz.

Azt szokták mondani csak annyit veszünk ki amennyit beletettünk. Én szombaton kiveszem mind és nem érdekel mennyi idő lesz, nem érdekel, hogy fájni fog, semmi nem érdekel. Ki fogom venni ezt a 6hónapot mert én ezt beletettem lelkiismeretesen és tiszta szívvel. Mostmár nincs más hátra mint előre. Rákészülök fejben és elképzelem magam minden nap, ahogy átérek a célkapun, ha utolsó leszek az sem érdekel de meg fogom csinálni.

Mikortól hiszi el az ember, hogy képes beérni a célba? Ez az üzenet fogadott ma a topjoy alkalmazásban.
Minden erőm benne van az edzésekben, szuper edzőm van, szuper támogató családom, szuper csapatom. Akkor ennek mennie kell majd, ugye?
Jövőre ha nevezni szeretnék vágjátok le a kezem.

👊🏻

When your body gets tired, train with your heart.❤️👊🏻

Kíváncsiságból visszatekertem...
Ha nem latnam el sem hinnem 😱
Január 4. HR avg 176 😂😅
Február 25. HR avg 158 🤗
A táv és az idő szinte majdnem ugyan az.

Talán már kezdem elhinni, hogy képes leszek ra....

Az én nezőpontom 😃

Az utazás néha nehéz, és talán az út sincs tökéletes állapotban, de végül odaérsz. 💙