Mangó Gabriella

A sárga Hold úgy nőtt ki a földböl, mint a minden ígérete.
Lassan szakadt ki, mint egy korhadt fa, mely már évezredek óta él, és mégis halott.
Mint az idő, amely néha megkerüli az óralap mutatóját, és más korba repít... úgy szakadt ki, mint egy nagy sóhaj, egy gondolat, vagy az eső utáni felhő.
Kíváncsian lépkedett felfelé égi útján, és egyre kisebb lett. Mint elhalványuló emlék.
Mert idővel minden elhalványul... és minden újra kezdődik.

Szép hétvégét

Ha van időtök kis beszélgetésre... Szegvári Katival

Hogy vagy? Mangó Gabriella Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Heves megyében esik az eső....
Mátrafüred
Merre esik még?

Ha minden egészségre káros hatástól megszabadulnánk...
2026. július 24. 12:28

Érdekes tanulmánnyal jelentkeztek az emberi élethossz elméleti határait kutató tudósok az NJP Ageing szakfolyóiratban, írja a Telex.

A Skolkovo Institute of Science and Technology kutatóintézet csapata szerint az örök élet sajnos elméleti szinten is kizárt: a DNS-ünkben szükségszerűen előforduló mutációk összeadódó hatása egy idő után óhatatanul is annyira súlyos lesz, hogy az létfontosságú szerveink leállásához vezet. Vagyis az élethosszunknak mindenképpen van egy teoretikus határa.

A jó hír, hogy ez a határ valahol 146 és 194 év között van (és valószínűleg erősen egyénfüggő).

Az orosz kutatók szerint, ha sikerülne minden káros egészségre gyakorolt hatást kiiktatni,a mai, 79 év körüli születéskor várható átlagos élettartam akár a duplája is lehetne.

Azaz, érdemes foglalkozni a különféle öregedésgátló technológiákkal, az egészséges életmód optimalizálásával, mert ha a végtelenségig nem is tolható ki, bőven van még tartalék az emberi életkor meghosszabbításában, véli a lap.

(forrás: Telex)

Ég és föld között…
Mindig várva, hogy a hajnal csókja körbeöleljen,
hogy a sirályok elfecsegjék a történeteiket,
és hogy az éj puha szárnyaival betakarjon.
A csillagok, mint apró szentjánosbogarak,
nem jönnek közelebb.
Egy-egy mégis nekivág az útnak,
de mire ideérne, elporlad a végtelenben,
és már csak hamuként simul a hajlataimba.

Részlet az Index cikkéből:
"Lehet, hogy Európában már létezik a gyógyszer, amely évekkel meghosszabbíthatná egy magyar beteg életét – mégsem jut hozzá időben. Miközben Nyugat-Európában az innovatív terápiák háromnegyede már elérhető, Magyarország még a régiós országoktól is leszakadóban van. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a probléma nem az orvostudomány fejlődésében, hanem a kiszámíthatatlan gyógyszerbefogadási rendszerben keresendő, amely végső soron a betegek életkilátásait és az ország gazdasági teljesítményét is befolyásolja.

Egy daganatos, hematológiai vagy neurológiai beteg Spanyolországban ma lényegesen nagyobb eséllyel juthat hozzá a legkorszerűbb gyógyszeres kezeléshez, mint egy magyar páciens. Miközben Nyugat-Európában az innovatív terápiák több mint háromnegyede elérhető a betegek számára, a közép-kelet-európai régióban ennek alig a harmada, Magyarország pedig még ettől is elmarad. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) szerint ez már nem csupán egészségpolitikai probléma: a korszerű gyógyszerekhez való hozzáférés a magyarok életkilátásait, a munkaerőpiacot és végső soron az ország gazdasági versenyképességét is befolyásolja. Az Indexnek nyilatkozó Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója úgy látja, a legnagyobb akadályt nem az orvosi tudás vagy a technológia hiánya jelenti, hanem az innovatív gyógyszerek kiszámíthatatlan társadalombiztosítási befogadási rendszere.

A magyarok kevesebbet élnek

Az AIPM által ismertetett nemzetközi adatok alapján Magyarország az elmúlt években fokozatosan veszített korábbi pozíciójából a régióban. Miközben Szlovénia, Lengyelország, Horvátország és Bulgária egyre gyorsabban közelít a nyugat-európai egészségügyi rendszerekhez, Magyarország felzárkózása megtorpant. A különbség pedig nem csupán statisztikákban mérhető, hanem abban is, hogy egy beteg milyen gyorsan és milyen eséllyel fér hozzá a legújabb kezelésekhez.

A finanszírozási adatok jól mutatják a lemaradást. Az úgynevezett EU4-országokban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban – az egészségügyi közkiadások a GDP 8,17 százalékát teszik ki. A közép-kelet-európai régió átlaga ezzel szemben megközelítőleg 5,5 százalék, Magyarországon pedig mindössze 5 százalék.

A kisebb ráfordítások hosszabb távon az életkilátásokban is megjelennek: míg az EU4-országokban a várható élettartam megközelíti a 83 évet, Szlovéniában 82 év, a régió átlaga 78 év, Magyarországon pedig csupán 77 év. Az AIPM szerint ezek a számok azt jelzik, hogy az egészségügyre fordított források nem egyszerű költségvetési tételek, hanem közvetlenül meghatározzák a lakosság egészségi állapotát és várható életkilátásait.

Hasonló különbségek rajzolódnak ki a gyógyszerfinanszírozásban is. Az EU4-országokban évente átlagosan 487 euró jut egy ember gyógyszerellátására, ami jelenlegi árfolyamon több mint 170 ezer forintnak felel meg. A régiós átlag 218 euró, vagyis körülbelül 77 ezer forint, míg Magyarországon mindössze nagyjából 100 euró, megközelítőleg 35 ezer forint. Ez a különbség végül a betegek számára is kézzelfoghatóvá válik: míg Nyugat-Európában az innovatív gyógyszerek 76 százaléka elérhető, addig a közép-kelet-európai országokban csupán 31 százalékuk, Magyarországon pedig ennél is alacsonyabb a rendszerszintű hozzáférés."