Ficergő

Határozottan egyetértek!
❤️🩷🧡💛💚💙🩵💜

Nagyon fontos! 🩵🌈🩵

Szenzorosság tévhitek:

🔸A szenzorosság el tud múlni.
Nem. A szenzorosság nem tud elmúlni.
A mértéke változhat akár naponként is, a stressz szinttel, kimerültségi szinttel, a környezet hatásaival stb. Változhat élete során az, hogy mennyire és milyen ingerekre szenzoros, de elmúlni teljesen nem tud.

🔸 Ha kitesszük egy ingernek újra és újra, vagy hosszabb ideig, akkor majd hozzászokik és már nem fogja zavarni.
Autistáknál gyakran pont az ellentéte következik be. Minél inkább ki van téve egy ingernek, annál inkább elkezdi zavarni és túltelíti, majd meltdown lesz a vége.

🔸 Csak túlérzékeny, nyafogós, meg kéne emberelnie magát, kevés az akarata.
A szenzorosság fizikai és lelki fájdalmat okoz. Nem az akaratától függ az, hogy ezt hogy kezeli.
Úgy képzeld el, hogy mondjuk forró vízben kell tartanod a kezed, pedig fáj, ég, szenvedsz, ki akarod húzni és azt mondják, hogy jaj minek nyafogsz, semmi akaraterőd. Látod ez mennyire abszurd. Na a szenzorosság pont ilyen.

🔸 Ha nem látszik rajta, hogy zavarná valami inger, akkor nem is zavarja.
Sok autista a szenzorosságát is maszkolja.
pl.: zavarja egy erős zaj de úgymond összeszorítja a fogát, kibírja, ugy tesz, hogy minden oké, majd mikor senki sem látja kiborul.

Én pl mindig nagyon sokat szorongtam és nem tudtam miért. Mikor kipróbáltam a fülvédőt, felére csökkent a szorongásom és akkor esett le, hogy eddig észre se vettem, hogy zavarnak a zajok, csak az erős szorongásom jelezte, amiről senki sem gondolta, hogy benne van a szenzorosság nagyrészt.

🔸 A szenzorosság csak a ‘súlyos’ vagyis hivatalos nyelven magas támogatási igényű autizmushoz tartozik
Bármelyik autista lehet erősen szenzoros. Ez nem függ az intellektuális szinttől, egyéb nehezítettségektől.

🔸 A szenzorosság csak gyerekeket érint.
Nem így van. Bármilyen életkorban lehet szenzoros az ember.

🔸 A szenzorosság kitaláció, kifogás.
Nem. A szenzorosság egy valós biológia jelenség, ami egy eltérő agyműködésből adódik.

Vedd komolyan egy autista szenzorosságát!
Mert számára ez egy hatalmas része az életének, ami minden percben kihat rá és hatalmas nehézségeket okozhat.
Ezért nagyon fontos a szenzorossághoz való igazodás mind az autistának magának, mind a környezetének.

(kép: https://proactiveapproaches.co.uk/creating-your-own-sensory-box-a-tool-for-calm-and-connection/)

🏃‍♂️Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy gyermekeink fejlődése csak azon múlik, hogy időben, és megfelelő terápiára vittük-e. Bizonyos esetekben ennek tényleg van jelentősége, de jóval kevesebb esetben, mint azt elsőre gondolnánk.

🧑‍🦽Fejlesztőként nagyon jól látható, hogy ugyanazon fejlesztés mellett sem lesz 2 különböző gyerekből ugyanolyan mozgású kisgyerek.

👯‍♀️Ez még az ikreknél is szembetűnő. Az egyik korábban csinál dolgokat, kicsit ügyesebb, kicsit dominánsabb, de lehet, hogy mindeközben más téren kissé elmarad a testvérétől. Nehezebben lehet hozzátáplálni, rosszabb alvó, több lelki támogatásra van szüksége.

💪🦵Nem ugyanazokkal a képességekkel és adottságokkal születünk, 🍀szerencsére☘️, így végeredményben sem lesz mindenki egyszerre akadémikus és/vagy olimpikon. Még akkor sem, ha egyébként ugyanarra az edzésre vagy különórára jár mindenki.

🧠Más az anatómiánk, más az idegrendszerünk működése, más a fejlődési ütemünk, más a temperamentumunk és személyiségünk.

És ez így van jól!!!

👩‍🏫Természetesen tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a nehézségekkel küzdő gyerekek megkaphassák a számukra szükséges fejlesztést, de közben legyünk elfogadóak a saját gyermekünkkel, lássuk az igyekezetét, a belefektetett energiáját és ismerjük el az eredményeit akkor is, ha az elmarad másokétól.

☯️És legyünk elfogadóak magunkkal is! Nem csak rajtunk múlik!

Hálás vagyok! 🙏
Sok mindenért, sok mindenkinek!

🍀 Először is, hogy 6 évvel ezelőtt összehozott a sors Don Thompsonnal. Már akkor is tudtam, hogy szeretnék még tőle tanulni. Emberként és szakemberként is nagyon nagyra értékelem. Az emberekhez és a szakmához való tisztelete és alázata példaértékű számomra.

📚Az elmúlt 2 hétvégén pedig ismét volt szerencsém tanulni tőle, hiszen megismert***e velem a Diane Jacobs által kidolgozott DNM-t, vagyis a dermo-neuro modulációt. Egy olyan ideg-, és fájdalomtudományi evidenciákra épülő szemléletet, ami alapjaiban változtatta meg az elmúlt 24 évem tudását az emberről, a fizioterápiáról. Nem kevésbé biztos tudást adott ahhoz, hogy elmondhassam, hogy nem tévedtem, amikor a fájdalommentes, szeret***eljes érintés és a gyermekekkel közös munka fontosságáról beszéltem, ami nélkül egy terápiás helyzet sem lehet igazán gyógyító. Az eddigi megérzéseim evidenciákon alapuló tudássá váltak, látom a további fejlődés útját és minden erőmmel azon leszek, hogy még inkább megnyugtató és biztonságot nyújtó teret biztosíthassak a hozzám forduló családoknak és babáknak!

⚙️Van bőven mit még feldolgoznom, átgondolnom, tanulnom és javítanom, de az úton elindultam, erről már senki nem fog tudni letéríteni!

💕Köszönöm Varga Violának a szervezést, Forgács-Prókai Lillának a fordítást és a sok segítséget, és örök hála Don Thompsonnak!

📸 Fotós zseni még mindig nem vagyok, de az eufórikus hangulat nem t***e lehetővé, hogy megszerkesszem a beállítást 🥹 Sorry, Don Thompson about the positioning! 😂😉

👅Lenőtt nyelv misztikuma
Lenőtt nyelv, nyelvfék, letapadt nyelv, ilyen és ehhez hasonló elnevezéssekkel találhatjuk meg a neten, és a köztudatban is általában ezekkel találkozhatunk. De mit is jelent?

Tulajdonképpen ilyenkor magzati korban a nyelv nem válik le az úgynevezett szájfenékről. Az oka egyelőre ismeretlen, de az biztos, hogy családi halmozódás figyelhető meg, így úgy tűnik, hogy örökölhető. Négy különböző típusát ismerjük, attól függően, hogy a nyelvfék a nyelv melyik részén tapad. Az egyes típusú nyelvfék könnyen felismerhető. Ilyenkor a vékony hártya a fogínyen esetleg közvetlenül mögötte ered, és a nyelvcsúcson vagy a nyelv hegyétől kicsit lentebb tapad.
A kettes típust felismerni sem nehéz, ilyenkor nem a nyelv csúcsánál tapad, hanem egy kicsit bentebb.
A hármas illetve a négyes típusú lenövést már sokkal nehezebb felismerni, sokszor nagy gyakorlat szükséges hozzá. Ebben a rövid, vaskos nyelvfék a nyelvcsúcstól messze tapad, vagy akár a nyálkahártyába beágyazódva van, van hogy teljesen láthatatlan.

❓️De fontos erről beszélnünk? Fontos, bizony. Lássuk mi történik akkor amikor a kisbaba mellre tapad. A kereső reflex kiváltása után nagyra nyitja a száját és -most figyeljetek:o)– a nyelve segítségével húzza be a szájába a mellet. A nyelv az, ami körbe öleli és segíti a tej áramlását. Ahhoz, hogy a szopizás hatékony legyen, a nyelvnek fontos feladata, hogy a mellet a lágy és a kemény szájpad határáig feljutassa, illetve amikor a kicsi lefelé mozdítja a nyelvét, akkor egy negatív nyomást eredményez, melynek hatására a kisbaba szája tele lesz tejjel:o)

Mikor van még szükségünk a nyelvre? Nem kell sokat gondolkodnunk máris eszünkbe jut, amit mindennap teszünk: beszélünk, eszünk, iszunk, időnként gyógyszert veszünk be, csókolózunk (persze erre nem gondolunk akkor, amikor rajtunk pihen a pár órás vagy napos baba, de ő is lesz felnőtt:o) ), van aki szeret énekelni vagy szeret(ne)fúvós hangszeren játszani. Ezekhez mind szükség van megfelelően mozgó, jó nyelvre. Lenőtt nyelvnél gyakran fordul elő gótikus szájpadlás. Méhen belül a nyelv formálja a szájpadlásunkat. Ha le van nőve, és nem ér fel odáig, akkor nem tudja formálni se. Szintén nem ritka az emésztési (kevésbé megrágott falat, mivel a nyelv nem tudja a szájban terelni az ételt), és a foghigiénés probléma (a nyelv nem képes az ételmaradékot a fogak közül kitisztítani).
De kanyarodjunk vissza a szoptatáshoz. ❗️Nézzük, mit okozhat egy lenőtt nyelv. Fájdalmas szoptatást. Hisz ilyenkor a baba nem öleli körbe a mellet a nyelvével, mert nem tudja. Ezért az ínyéhez préseli. ➡️Nem hatékony szopizást. Ahogy olvashattátok, a nyelvnek igen fontos, és kiemelkedő szerepe van abban, hogy a tej a mellből a kisbabához jusson. Ha nem mozog megfelelően a nyelv, mert a nyelvfék visszatartja, akkor nem lesz hatékony a szopi.
➡️Emésztési problémát. Ha a nyelv nem képes megfelelően továbbítani a kortyot, úgy levegőt nyel, sokszor nagy bukásokat és erős hasi diszkomfortot okozva.
❓️Akkor jöjjön most a nagy kérdés, fel kell-e „csípni” vagy sem?
Ez az, amiben még a szakemberek sem értenek mindig egyet és nekem sincs a kezemben a bölcsek köve. Ami azonban fontos szempont, hogy mennyire képes mozogni a nyelv. A kisbaba nyelvének a szájpadlásig fel kell érnie, vagy legalábbis nagyon közel kell kerülnie, illetve az ajkain kissé túl kell tudnia érni. Azonban ennek megítélése nem anyai feladat, fontos, hogy bízzuk szakemberre.

❓️Miért ez a nagy dilemma?
Egyrészt ez egy beavatkozás. Addig, amíg a hártya vékony, addig nincs benne érző ideg, ettől függetlenül a nyelvet fel kell emelni és ezt a helyzetet a kisbaba érthető okokból nem szereti. Ha vaskosabb a hártya, hátul van vagy rövid, a beavatkozás már nem biztos, hogy fájdalommentes. Mindezek mellett egy szakmailag indokolatlan nyelvfelcsippentés befolyásolhatja az egész fascia rendszert. Oké, de mi az a fascia?
🦴Ismét egy kis anatómia:
A fascia az egész testünket beborító hártyarendszer. Körbeveszi a zsigereinket, a csontokat, az izmokat a legkisebb izomrosttól a nagy izomcsoportokig. Feladata, hogy az egymás mellett lévő anatómiai szövetek elcsúszását biztosítsa a test mozgásához igazodva, miközben az egyes rétegek közötti információáramlást lehetővé tegye, közvetlenül az aggyal kommunikálva. Ebbe a rendszerbe belenyúlni nem mindig érdemes, máskor viszont kifejezetten ajánlott.

Épp ezért fontos mérlegelni. Ha helyes mellrehelyezés mellett fájdalmas a szoptatás, nagyon elhúzódik, de mégsem hatékony, ha sok levegőt nyel a kisbaba, érdemes szakember segítségét kérni.
Kép forrása: https://internationalbreastfeedingjournal.biomedcentral.com/

Írta: Csuti-Herczeg Zsuzsanna Dévény szakgyógytornász
Bressel-Klein Annamária IBCLC laktációs szaktanácsadó

Békés, szeret***eljes karácsonyt, meghitt ünnepeket kívánok Mindenkinek!!! 🎄

„Az alvástréningezett kisbabák az aktigráfos kutatások szerint nem ébrednek szignifikánsan sem kevesebbszer, és nem is alszanak többet, mint azok a társaik, akik a szüleik segítségével alszanak vissza. Tehát gyakran egyedül, nyitott szemmel töltik el az idő egy részét éjszaka a kiságyban. Arról viszont leszoknak, hogy jelezzék a szükségleteiket az éjszaka folyamán, mert megtanulják, hogy nem érkezik rá reakció. Ez pedig akkor különösen nagy baj, ha a korábban tapasztalt alvási nehézségek mögött egészségi okok állnak, ugyanis a jelzés hiánya miatt ezeket a szülő sokszor nehezebben veszi észre. Sokszor jellemző az is, hogy az alvástréning 4-8 héten át működik, majd újra elölről kell kezdeni, újra kell tréningezni” – mondja Hajdu Krisztina.

Nagyon sok fontos információt említ, teljes mértékben egyetértek vele, ajánlom, hogy olvassátok el minél többen!

Az alváskor sírva hagyott kisbaba nem az érzelmeit szabályozza, csak leszokik arról, hogy jelezzen A kisbabák többsége nem alussza végig az éjszakát, és ez nem a szülők hibája. Mit lehet tenni? Mi a különbség alvástréning és alvástámogatás között?

A mai nap a szivárvány babák napja! Emlékezzünk rájuk! 😇🫶🌈

"Minden felesleges segítség, akadály a gyermek fejlődésében" Maria Montessori