Írás-Jel.

Irás-Jel
2026. október 11

“Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg,
és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.”
(Gal 5,1)

• A szabadság forrása: A szabadság nem emberi teljesítmény, hanem Krisztus ajándéka (a kereszthalál és a feltámadás által).

Galatában a keresztyének zöme pogányokból lett Krisztus követő volt. Pált és az evangéliumot nagy örömmel fogadták. Ugyanakkor könnyen befolyásolhatóak is voltak. Ez abból látszik, hogy a Jeruzsálemből érkező zsidókeresztyén tanítók a Törvény (X parancsolat) és a körülmetélkedés gyakorlatát hangsúlyozó tanaik gyorsan terjedtek, könnyen befogadásra találtak a pogány keresztyén galatákban.

Pál felháborodva írta levelét és benne a Krisztusban adott szabadságból a törvénykezés és judaista gyakorlatokhoz, előírásokhoz, hagyományokhoz és rendelkezésekhez térőket, szolgaság igájába hajlóknak nevezte. A tévtanító zsidókeresztyének azt hangsúlyozták, hogy előbb a judaista előírásokat kell betartani s csak aztán lehet Krisztushoz tartozni.

Pál álláspontja ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy ha Krisztus mellet kell még valami, valaki más a megigazuláshoz, a hithez mintegy plusz biztosíték, akkor nem elég a Krisztus áldozata, Isten szabadító kegyelme. A Törvénynek Krisztus után más a feladata fogalmaz levelében az apostol:
A „törvény Krisztusra vezérlő mesterünk”. (Galata 3:24), amely azt tanítja, hogy Isten törvénye nem arra való, hogy megigazítson, hanem hogy rámutasson az ember bűneire, és így tereljen minket Jézus Krisztushoz.

Eszerint a törvény arra mutat rá, hogy bűnös szolgaságunktól nem tudunk megszabadulni, ha csemegézve néhány törvényt betartunk, de az egészet képtelenek vagyunk, ahhoz, hogy megigazuljunk, noha szeretnénk ily módon igaznak látszani.

Az egyházi tardició által előírt szabályok követése mindmáig önmegváltó kísérlet.
Ha igazán szabad akarsz lenni a jóra, a szeretet által munkálkodó hitben, ne félelemből, vagy babonából próbálj jónak, igaznak látszani, hanem egyedül kegyelemből hit által a Krisztus kereszthalála, (mely bűneidre bocsánat) és feltámadása (mely újjászületésed záloga) által légy keresztyén.

Sajnos minden ökumenikus törekvés ellenére máig sem tudtunk eltávolodni a galaták problémájától. Vallási rabszolgák ámításában Krisztus a Szabadság.
Ő az ÚT egymás felé is!

Higyed János Mátyás

Írás-Jel
2026. október 4.

“Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg,
és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.”

(Gal 5,1)

A Galata levél a Kis-Ázsiában (ma Törökország) élő keresztyének (kelta gyökerű nép ún. gallogörögök) egy konfliktust generáló kérdésében ad eligazítást. A konfliktust Jeruzsáemből érkező keresztyén tanítók okozták. Ők ugyanis megkövetelték a Krisztushoz tartozásban az ószövetségi törvények szigorú betartását és gyakorlását, különösképpen a körülmetélkedést.

Pál a Krisztusban kapott szabadságról tesz bizonyságot aki betöltötte a törvényt és a Törvény súlya és átka alól felszabadította a hitet, szolgálatra. Az igazi szabadság tehát nem a törvény kényszere alatti előírások betartása, hanem a hit által megigazulás. A hitből cselekvés szolgáló szabadsága.

Mit jelent ez a vers?

• A szabadság forrása: A szabadság nem emberi teljesítmény, hanem Krisztus ajándéka (a kereszthalál és a feltámadás által).
• Aktív készenlét: Az „álljatok meg” felszólítás arra figyelmeztet, hogy a szabadságot meg kell őrizni. Könnyű visszacsúszni a régi mintákba.
• A szolgaság igája: Pál itt elsősorban a törvényeskedésre utal – arra a tévhitre, hogy az embernek merev szabályok és külső elvárások görcsös követésével kell kiérdemelnie Isten szeretetét.

Ezek a lépések kísérnek bennünket ebben a hónapban, hogy végül eljussunk a felismeréshez:
A szabadság nem az önzés, hanem a kölcsönös szolgálat eszköze.

Ma a szabadságról emberi jogként, vér árán szerzett, kivívott eredményként, politikai, hadászati, gazdasági, polgári, történelmi terminusokban gondolkodva értekezik az emberiség. Néhol még a vallási összefüggések is ezeket a meghatározókat használják. Az emberi teljesítményt tartják a szabadság forrásának.
A Textus tanítása és a Szentírás összefüggésében a szabadság nem emberi teljesítmény, hanem Isten ajándéka. (Krisztusban a bűn átka alól szeretetre felmentett, megváltott ember.)

A szabadság akkor érthető igazán amikor a szolgaság ellentéteként értelmezzük. Méginkább akkor amikor az ember szabadsága nemcsak a jogos büntetés miatti elzárás kegyes megszüntetése, hanem amikor a szabadság ára áldozat. Ez az áldozat Jézus Krisztus. Ő az emberi szabadság forrása
Higyed János Mátyás

Írás-Jel.
2026. szeptember 27.

“Jobb egy teljes marok nyugalommal,
mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel.”
(Préd 4,6)

Nyugalommal vagy nagy munkával és lelki gyötrelemmel?
Egy teljes marok nyugalommal és két marok teljessége nagy munkával és gyötrelemmel feszül egymásnak az ige tanításában. Ha jobban megfigyeljük, árnyalatnyi különbségnek tűnhet, szinte észrevehetetlen a (egy) teljes marok és a (két) marok teljessége kifejezés.

A teljes marok az ELÉG megjelenítője, míg a marok teljessége a mennyiségre utal, ami SOHA NEM ELÉG. Előző az elégedettséget jelenti, utóbbi a soha nem elég elégedetlenségét. A kettő közötti különbségnek az eredménye egyfelől a nyugalom, másfelől a munka (robotolás, hajsza,) és lelki gyötrelem.

Két közmondással zárhatnánk e párhuzamot:
Aki sokat markol, keveset fog,
A kevesebb, néha több.

A mennyiség és minőség feszül itt egymásnak. A szerzés kísértésének kényszere.
Ady Endre úgynevezett „pénzverseiben” létkérdésként fogalmazza meg az anyagi szükség és a szellemi érték közötti véget nem érő küzdelmet. Ilyen értelemben klasszikus versének első szakasza ekként hangzik:
Harc a Nagyúrral

Megöl a disznófejű Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.

Napjaink testet-lelket felőrlő hajszájában a hónap igéje arra emlékeztet és tanít meg újra, hogy a „mi mindennapi kenyerünket” ne felejtsük imában elkérni. Kinyújtott tenyerünkbe mindig eleget kapunk, sőt annyit, hogy másoknak is adhassunk. Isten megáldja munkánkat. Ehhez egy dolgot kell újra felfedeznünk: Többet törődni lelkünkkel!

Egy teljes marok nyugalma több mint két marok teljességének beteges elégedetlenkedése. Előbbi tud mit kezdeni a másik kezével is. Tud adni és elfogadni. „Szerelmesének álmában ad eleget” (Zsolt 127,2)
Utóbbi csak kapni szeret. Kapzsi aki végül zsugori lesz. Összezsugorodik embersége.
„A halál országa és a feneketlen mélység soha be nem telik, ilyen az ember szemének kívánsága is: telhetetlen.” (Pld 27,20)

Hagyod-e megölni magad, vagy élsz az Isten tenyeréből?

Higyed János Mátyás

Írás-Jel
2026. szeptember 20.

“Jobb egy teljes marok nyugalommal,
mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel.”
(Préd 4,6)

Mind a két marok teljessége.
A textusban úgy tűnhet, hogy egy végletes ellentét feszül egymásnak. Jobban szemügyre véve és ismerve a kontextust (megelőző, következő versek), mint: „A bolond egybekapcsolja a kezeit, és megemészti a maga testét.” (Préd 4,5), az „egy teljes marok nyugalommal” kiegyensúlyozottságot jelent. A semmittevés (lustaság) és a szerzés hajszája közt a normalitás.

A szerzés, a hajtás indoka a kontextusban, sarkítva így jelenik meg:
„ És látám én, hogy minden dolgát és minden ügyes cselekedetét az ember az ő felebarátja iránt való irígységből rendeli; annakokáért ez is hiábavalóság és lélek-fájdalom!” (Préd 4,4)
„Van oly ember, aki egymaga van és nincs vele másik, sem fia, sem atyjafia nincs; mindazáltal nincs vége minden ő fáradságának, és az ő szeme is meg nem elégszik gazdagsággal, hogy azt mondaná: vajjon kinek munkálkodom, hogy az én lelkemet minden jótól megfosztom? Ez is hiábavalóság és gonosz foglalatosság!” (Préd 4,8)

A két marok teljessége: A maximális anyagi gazdagságra, a folyamatos felhalmozásra és a siker hajszolására utal.
Ismerjünk meg néhány 21. századi kifejezést és szemléletet a „mind a két marok teljességéről:
-Hustler culture. (darálós kultúra) A siker középpontjába a pihenés nélküli állandó kemény munkát állítja. Túlórázás, extrém munkatempó. Hajtás, teperés, gürcölés, törtetés.
-Always on. Folyamatos elérhetőség. Nincs kikapcso(lód)ás. Nincs nyugalom nap sem.
-A túlzott elfoglaltság dicsőítése: A siker mércéje az, hogy mennyire vagy elfoglalt, nem pedig az elért eredmény minősége.
-A pihenés hiánya: Az alvás, a szabadidő és a magánélet feláldozása a pénz vagy a karrier oltárán.
-Side hustle: Mellékprojektek. Mindenből, még a hobbiból is kihozni a pénzt. Pörgés. Negatív jelentés (szleng): Ügyeskedés, stikli, svindli vagy féllegális pénzszerzés.
-Hamis értékrend: Az egyéni önértékelést kizárólag a szakmai teljesítménnyel és a termelékenységgel azonosítja.

Fentiek következményeivel a jövő alkalommal találkozunk.
Addig is egy képi summa:
Akinek mindkét marka tele van, nem tud sem imádkozni, sem áldani. Nem tud simogatni, nem tud egy másik kezet megfogni
Ezek nélkül pedig értéktelen az élet.
Higyed János Mátyás

Írás-Jel
2026. szeptember 13.

“Jobb egy teljes marok nyugalommal,
mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel.”
(Préd 4,6)

Teljes marok nyugalommal.

A textus egy állapotot tár elénk. A jobb megértésért helyzeti példával illusztrálható a jelentés lényege. Mindenek előtt, fókuszáljunk a marokhoz kapcsolódó szavakra.

Teljes. Azaz tele van, nem hiányzik belőle semmi. Hiánytalan, egész. Nem maradt ki belőle semmi.
Nyugalom. Biztonságérzet, folytonos, korlátozás nélküli. A nyugalomnak többletjelentései a következők:

Belső harmónia, megelégedettség. Szorongás, irígység, kapzsiságmentes állapot. Annak örül ami van s nem hajszolja a hiányzó dolgokat. (Aki a kicsit nem becsüli a nagyot nem érdemli) Lelki és mentális békesség.

Zavartalan környezet, konfliktusok és stressz nélkül. Pihenés, csend, nyugalom. (Nyugalom napja) Feltöltődés.

Bölcs egyensúly. A nyugalom nem a semmittevést jelenti, hanem azt a mértéket amelyet a bölcs élet tapasztal és ajánl.

A maroknyi annyi amennyi elégséges a boldog élethez.
A maroknyiban sokkal több van mint amit az ember belegondolhat. Az élet van benne.
Egy teljes marokban van a nyugodt, kiegyensúlyozott élet.
Egy maroknak teljességéből többre telik.

A példa: A hajótörött, kincseit menti. Mindkét marka tele van a nehéz munkával megszezett javakkal. Már-már fuldoklik és egy csónakról kinyúl felé egy kéz. Egyik kezét kellene nyújtania, megfogni a mentő kezét, de nem tudja elengedni a kincseit. Egyik marka sem nyílik szét. Elsüllyed, meghal. Pedig maradt volna a másik markában elég. Az élete ment rá.
Elengedés. Két kézzel ragaszkodunk annyi mindenhez.., és belehal a barátásg a tisztesség, a becsület, az egészség, a nyugalom.

A teljes marok nyugalommal bizalom kérdése. Bízni abban aki kinyújtja kezét feléd.
(Így jut is marad is.) Öregjeink bölcs mondása szerin: Az Isten tenyeréből élünk.
Higyed János Mátyás

Írás-Jel.
2026. szeptember 6.

“Jobb egy teljes marok nyugalommal,
mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel.”
(Préd 4,6)

Szeptember hónap üzenete az Ószövetség bölcsességirodalma legkiemelkedőbb könyvéből üzen. Az üzenet a mindenkori ember munkához, szerzéshez, vagyonhoz való viszonyulásának tart tükröt. Nézzünk bele ebbe a tükörbe kritikával és önkritikával.

A Prédikátor könyve hosszútávú tapasztalatok, megfigyelések, népi bölcsességek tömör összegzéseiben tanít az élet múlandóságáról, sokszor hiábavalóságairól. Keresi a választ a kiegyensúlyozott boldog élet értelmére.

Egy közmondássá lett magyar népi bölcsességgel is megfogalmazhatjuk a textus lényegi üzenetét: „Aki sokat markol, keveset fog”. A mohóság, túlvállalás, elégedetlenség ördögi hajszájában a múlandó VAN, vagyonért nagy árat kell fizetni. Éppen a boldogság a lelki nyugalom, a csendes békés álom és nyugodt lelkiismeret szenved sokszor helyrehozhatatlan kárt.

Nem arról van szó, hogy az embernek ne legyen, hogy itt a szegénység lenne a cél, hanem a mérték. Az élettempó oltárán ne áldozza fel a becsületét és emberségét az aki minden áron két kézzel ragaszkodik a szerzéshez.

A textusban kétszer fordul elő a „m a r o k” kifejezés. Ez az egyik kulcsszó. Héberül: „k a p h”. Szinte kínálkozik a szójáték: csak kapni, kaparni, szerezni (közmondással: „Kaparj kurta neked is lesz”) Ennél az eredeti héber kifejezés sokkal több jelentésű, árnyaltabb és mélyebb üzenetű. A héber marok kifejezés fordításai: lyukas, üreges kéz, (kifolyik a kezéből szólással), lyukas fazék, zár fogantyúja (bezár valamit a markába, azaz ragaszkodik hozzá, nem tudja elengedni), pálmalevél (a nyitott tenyér hasonlata, melyből az istenadta égi áldás, eső lecsorog az alacsonyabb sorban levő, szomjazó növénytársakra.

Markoljunk bele a jelentések segítségével az üzenetbe, mely mint a markot szedők jutalma a kenyér, az élet, számunkra lelkünk táplálása lehessen.
Higyed János Mátyás

Írás-Jel
2026. augusztus 30.

„én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.”

(Jn.10,10b)

A bőség és a szükség az emberi lét megtapasztalt valóságai. Az ószövetségi események, József idején, mindkettőről tudósítanak Egyiptom történelméből. Le tudta-e vonni a tanulságot az emberiség? Vajha. Sőt a legtöbb ószövetségi előkép mintha falra hányt borsó lenne a szükségben messiást várók, a bőségben gyorsan felejtők számára. Ígéretekkel van tele a világ és csalódottakkal. „Panem et circenses” Kenyeret és cirkuszt. Ez a latin mondás máig meghatározza a politika porondjára lépők magatartását. Gyakorlatban ez a bővölködők és szűkölködők egymásnak feszítését, kijátszását és megvetését jelenti. Következésképpen: „Divide et impera”, oszd meg és uralkodj végkifejlettel.
Nem volt ez másként Jézus korában és ma sem.

Amikor Jézus önmaga istenségét az „ÉN VAGYOK” kifejezésben megfogalmazza, nem az elérhetetlen hatalom és megfoghatatlan messiás magasságában teszi, hanem az emberi lét alapvető szükségletében, úgymint: kenyér, világosság, vezetés, helyes irány, igazság, élet-halál kérdése, kötődés. Ezek az emberi élet legalapvetőbb kérdései és szükségletei. SZŰKSÉG-letei. Jézus azért jött, hogy mindezekben is bővölködjenek az emberek.

Lássunk három újabb ÉN VAGYOK kijelentést:

Én Vagyok a Feltámadás és az Élet.
Feltámadás és Élet. Ilyen meglepő sorrendben. Ebben a sorrendben a halál elveszti erejét. Az ember így nem életszűkében van, hanem a Feltámadott életében. A Megváltó halála ajtó, átmenetel az örök életre. A feltámadás felülírja, sőt végleg eltörli az élet-halál kérdés nagy dilemmáját. Van-e más világ, van-e élet a halál után? A válasz: A halál előtt van Feltámadás.
Feltámad benned a Krisztus. „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta értem.” (Gal 2,20) Pál apostol Krisztussal halál-szűkében, de élet bőségben van.

Én Vagyok az Út az Igazság és az Élet.
A Messiás útja igazság. Ez vezet életre. A többi ígéret halálig visz, becsap. Ígér és nem ad. Jézus önmagát adta halálra életért, a te életedért.

Én Vagyok a Szőlőtő.
Benne vagy-e? Benned van-e? Ha Róla lemetsz az élet, halál vár rád egyedül. Ha kitéped magad, életszűköd halálig visz. Ha a szőlősgazda vág le, végleg elvesztél.

Miért is lett testté az Ige? A hónap textusában így ad választ maga az Ige:
„én azért jöttem, hogy életök LEGYEN, és bővölködjenek.”

Higyed János Mátyás

Irás-Jel
2026. augusztus 23.

„én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.”

(Jn.10,10b)

Valaminek „szűkében lenni” azt jelenti, hogy elfogyóban van. Szűkében lehet lenni tápláléknak, víznek, nyersanyagoknak, pénznek. Ugyanakkor ez a mondás, vonatkozhat egészségre, békességre, jó modorra és sok egyéb másra is ami megkevesbedik s végül elfogy.

Jézus önkijelentéseinek ellenpéldái számtalanszor tapasztalhatók. Eszerint:

Én Vagyok az Életnek kenyere.
A táplálék, a kenyér és átvitt értelme az életet jelenti. A nem Istentől elkért mindennapi kenyér, kiapadó életfüggőség viszonyba kényszerít. Azt az illúziót kelti, hogy az én kizárólagos hatalmamban van az életben maradáshoz szükséges táplálék. Elfeledteti, hogy „Nemcsak kenyérrel él az ember.”(Mt 4,4b) Az élet több. Az élet kenyere nem csak a kenyér élete, hanem Jézus élet áldozata. Ez az én testem. Az úrvacsorai falat több mint a mindennapi friss cipó!

Én Vagyok a világ Világossága
A meggyújtott gyertya csonkig ég és ellobban. Az atomerőművek leállnak hűtővíz hiány miatt. A napenergia véges. A lángelmék elhunynak. „Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?!?”(Mt 6,23b)”Legyen világosság” (1Móz 1,3)nélkül nincs örök világosság.

Én Vagyok az Ajtó
Az ajtó, nem átjáró. Jézus nem átjáróház. Az ajtó, az egy ház bejárata, de nem templomajtók egyháza. Nem ajtónállók és útonállók, lelki tolvajok és betörők surranó rése. Jézus az ajtó mindenütt az Isten házába. „ha valaki én rajtam megy be, megtartatik,,,és legelőt talál.” (Jn 10,9)

Én Vagyok a jó Pásztor
…”a jó pásztor életét adja a juhokért.” (Jn 10,11) A jó pásztor, nem mellékfoglalkozás. Nem hobby. Az életét, a saját életét teszi fel rá s nem a másokét. Nem birkákat terelget, nem főpásztoroknak igyekszik megfelelni, hanem az Urat hívja segítségül. „Az Úr az én pásztorom” (Zsolt 23,1)

Valaminek „bővében lenni” azt jelenti, hogy elfogyhatatlan, hogy jut és marad másnak is. Biztonság és folytonosság. Táplálék, Világosság, Otthon, Védelem.
Az ember ezeknek egyre jobban szűkében van. Az emberek egymástól veszik, rabolják el ezeket, ahelyett, hogy Istennél keresnék. Jézus így szól: „én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.” S ez nem csak e hónap textusa, hanem válságainkra a megoldás!
Higyed János Mátyás

Írás-Jel
2026. augusztus 16.

„én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.”

(Jn.10,10b)

Jézus bemutatása és bemutatkozása kettős. Emberi és isteni. A róla szóló próféciák isteni eredetű kijelentései és a Teremtő, testté lett Ige önazonos szava: ÉN VAGYOK, „TE VAGY az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.” (Mk 1,11)
Az ÉN és TE egysége a Jordánban történt keresztségkor a Lélek egységében az a hármasság az egységben és egység a hármasságban akit Szentháromság Egy Istenként ismerünk. „És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a LELKET mint egy galambot ő reá leszállani;” (Mk 1,9)

Jézus ilyetén bemutatása és bemutatkozása, bázisa minden ÉN kijelentésnek.
Az ÉN VAGYOK (ego eimi) A testté lett Igében, LEHET-ősége az embernek nem csak bűnbánatra, de megtérésre is. (visszatérésre a Teremtőhöz)

A hónap textusa ezt a lehetőséget csillantja fel az emberiség számára. Egy szóban, élet-bőséget. Azt élet bősége pedig más szóval: örökké tartó élet: örökélet. A teremtésben eleve elrendelt állapot. Ezért jött, ezért VAN Jézus.

Jézus az örök életnek nem alternatívája, hanem egyetlen
l e h e t ő s é g e.
Az élet bősége a végtelenség.
Az élet bősége az örökkévalóság. (örökké van-ság)
Az élet bősége a megismételhetetlenség.
Az élet bősége a halálon átmenetel.
Az élet bősége a megérkezés a célba érés, a hazatérés.
Az élet bősége a feltámadás.
Az élet bősége Istennel lenni.

Jézus az Ígéret beteljesítője. Ő a Messiás!

Ezt kép és hasonlatrendszerben az ÉN VAGYOK kinyilatkoztatásban tanítja.
Ezzel találkozhatunk a következő alkalmakon.

Jézus azért VAN, hogy TE LEHESS! Élet-bővőlködő lehess!
Higyed János Mátyás

Írás-Jel.
2026. augusztus 9.

„én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.”

(Jn.10,10b)

Jézus önmagáról tett kijelentéseit bemutatkozásként is érthetjük.
Amikor valaki elkezdi küldetését, bemutatkozik. Közérthetőbben, programbeszédet, székfoglalót tart. Így volt ez a fontos politikai, vallási, tanítói hivatalok kapcsán ősidők óta. A Bibliában számtalan esetben, főleg a prófétáknál találkozunk ilyen jellegű feljegyzésekkel. A bemutatkozásnál legtöbb esetben hivatkozási utalásokkal erősítik és bizonyítják rátermettségüket a szólók. Hol hadvezéri tettek, hol a népakarat, hol öröklési törvények igazolják a rátermettséget és jogosságot. A próféták isteni elhivatottságukra is hivatkoztak. Összefoglalva e gondolatot, a hitelesség fontos volt.

Gondoljunk egy római császár uralkodásának kezdetére. Az ő bevonulása Rómába mindig remény volt a változásra. Felsorolták dicső tetteit. Bemutatták a népnek, majd a császár elmondta mit akar, miért jött, mi a feladata. Ezek világmegváltó gondolatok, a római világbéke (pax romana) és jólét megteremtésének ígéretét és tervét vázolták föl. Igaz, a római császár mögött, a diadalmenetben egy rabszolga tartotta az örökkévalóság és győzelem szimbólumát a babérkoszorút, de közben a leendő császár fülébe súgta: ne feledd, halandó ember vagy te is! Az istenített császárnak szólt a figyelmeztetés.
A mai bemutatkozások civilizált világunkban erről már elfeledkeznek.

Jézus bemutatkozása, önmagáról tett kijelentése valóban isteni eredetű. Másoknak hivatkozási alap Róla, Jézusnak valóságos megjelenés. Így gondoljunk azokra a tényekre, amelyek közül az első kijelentés már a bűnesetet követően hangzik el. Az ősevangélium Szabadítóról szól. A próféták jövendölései ébren tartották ezt az ígéretet. A Messiás várása nem hunyt ki, hanem beteljesedett Betlehemben.

Jézus, harminc évesen indul el szabadító küldetésére. Keresztelő János tesz róla bizonyságot ebben az eleve elrendeltségben:

„És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, akiről mondám: Aki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál.” (Jn1. 14-15.) „Nem én vagyok a Krisztus.” (Jn1.20b)
„És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban.
És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani;
És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm.” (Mk1.9-11)

Jézus hivatkozási alapja Szentháromság örökkévalósága.
Higyed János Mátyás